1.Rész

Meghoztam az 1. részt! Hurrá.:D
2 komi után hozom majd a kövit! Szoval komizzatok! ;) Remélem tetszik majd. Ígérem hogy a kövit majd izgibbre írom!:S Nah..de akkor nem szaporítanám a szót. Jó olvasást! :)x

                                                            *Isabella szemszög*

Ez is egy ugyan olyan napnak indult mint a többi.Annyi kivétellek hogy ma Angliába utazunk! Áááááááh..igaz én már voltam Londonban,de ki ne akarna oda elmenni annyiszor ahányszor csak megteheti?!
Nah,a lényeg az hogy most velem utazik Viki is, akivel még álltalánosba lettünk jóba. Azóta a gimibe is padtársak voltunk. Ellentétek vagyunk, igazán egy dologban hasonlítunk nagyon! Directionerek vagyunk!!
A reptéren elköszöntünk anyutól és aputól, nagyölelés mindenkinek, és felszálltunk a gépünkre. Viki első repülésén lesz túl ugyhogy remélem nem fog a nyakamba ájulni.
*kérem őrizzék meg nyugalmukat, a gép csak egy kissebb légörvénybe keveredett*
Nahh amint ez elhangzott nem volt nyugott utazásom. Mondjuk úgy hogy egy hittan tanár meg irigyelné azokat az imákat amiket én elmondtam Vikivel..csak hogy lenyugodjon.
*1 óra múlva*
-Jól vaagy?-nevetve segitettem neki arrébb cipelni az angliai reptéren a cuccait.
-Haha ha haaa...nagyon vicces.Inkább menjünk innen a szállodába.
Nagy nehezen fogtunk egy taxit,ami kitett minket a szállodánk bejáratánál. Mivel ez a szálloda a keresztapumé,ezért a legjobb lakosztályt kaptuk.
Nem akartunk egész nap itt lenni,ezért gyors ledobtuk a cuccunkat és irány London!

Hotel szobánk

                                                          *Victória szemszőge*

Elsem hiszem hogy itt vagyoook..Londonban!! És mi az elő amit csinállunk? Igeen...még ide se értünk szinte de már az Oxford streeten vásárolgatunk.
-Úriisteeennn dejó pólók!!-folytam szét egy Directioner world kirakata elött.-Te,én,oda be, megvesszük,MOST!
-Okééééé..

Directioner World-ös pólók

                                         
Áh...sikeresen megvettük a pólókat! Majd még csatangoltunk, szerintem nem is tudtuk hoggy hol vagyunk..csak megyünk.Eeste 8-ra vissza mentünk a szállodába egy halom szatyorral.
Viszont volt egy cetli az ajtónkra ragasztva.

"Kérem ne zavarják a 169-es szoba lakóit.
Köszönettel, a Hotel."

                                                       
  -Mivaan? Ki lehet a 169-es szobába?-tapogattam össze vissza a cetlit.
-Foggalmam sincs..lehet hogy csak egy vén öreg ember aki nem akarja hogy zaklassák.
-És majd egy öreg bácsi miatt tapétázzák ki az összes ajtót ilyen cetlikkel?
-Majd holnap kiderítjük.
És bementünk..lecuccoltunk,majd az erkélyhez mentem.
-BEELLLAA....-kiabálltam hogy jöjjön ő is.
-Mivan mááár??-jött unottan.
-Nézz ki.-és neki is fenn akadt a szeme egy kicsit.
-Ez meg mi??? Vistítozo kiscsajok mindenhol..de minek?- azt a pár fotóst és a fekete kocsikat elfelejtette megemlíteni, de amugy a kérdésünk ugyan az. Miért vannak itt?
-Szerintem ne várjunk holnapig hogy kiderítsük ki van a 169-es szobában!-és ki akartam menni az ajtón, de az elöbb kinyilt mint én hozzá értem volna a kilincshez. Egy férfi állt az ajtónkban,a titokzatos híresség menedzsere lehetett, mert ott lógott a nyakába egy papír szerűség.
-Oh....önök meg hogy kerülnek a 169-es szobába? Nem tudtam hogy a szoba szolgálat ennyire napra kész.
-Elnézést..de ez a 196-os szoba!- jött ide Bella is.
-Nahát..tényleg.-nézte meg mi van az ajtónkra irva.-Bocsánat az elöbb okozott kellemetlenségért. De ugye megkapták a cetlit ?
-Igen..de még is kit nem szabad zavarnunk? Eleve nem tennénk..csak..-én és a magyarázó képességem.Nem sokra megyünk vele.
-Sajnállom,de nem mondtahom el. Jóéjszakát.-és elment.